Magyar módra

Híres fogadók mesélő vendéglők
Bika Bálint öröksége

Ha bárki hazánk fiát megkérdeznék, melyik Debrecen legismertebb szállodája, biztosak lehetünk a válaszban: az Aranybika.

 A szálló mai területe Bika Bálint tulajdona volt, melyet fiaira, Andrásra és Györgyre hagyott örökül. A Bika família már több mint 300 évvel ezelőtt ismert és gazdag családja volt a városnak. Az 1690-es években az örökösök azonban eladósodtak, és a  Bika Andrásné nevén bejegyzett telket a rajta lévő kőházzal árverésen maga a város vette meg   Az elöljárók ekkor határozták el, hogy a megvásárolt épületben városi fogadót létesítenek. Az elhatározást tett követte és 1699-ben négy vendég- és egy ivószobával, valamint a vendéglős számára ki-alakított lakással megkezdődött a Bika szálloda karrierje.

Az akkor még csak szálláshelynek nevezett fogadó első híres „bentlakója” 1701-ben Eszterházy Antal gróf, a későbbi kuruc generális volt.

A 18. század fejlődő idegenforgalma és a városi tanács azon döntése, hogy katonai beszállásolásra hosszú időre átengedte a fogadót, erősen visszavetette a Bika népszerűségét – tekintve, hogy az egyre szaporodó vendégseregnek nem jutott benne hely. Ezért 1796-ban újbóli döntés született az épület  vendégfogadókénti működtetéséről. 1799-ben a régi kőházra felhúztak egy emeletet, ahol már kocsma is működött. 1809-ben, az újabb átépítéskor készült el a vasból vert, bikát ábrázoló cégér, amelyet 1810-ben be-aranyoztak, és felvették az Aranybika nevet. Ez a cégér egészen 1878-ig volt a fogadó jelképe. Ma is megvan, a Déri Múzeum tulajdonában.

Az 1840-es években már kávéházat is  nyitottak benne, noha abból a 18. század végén már több is volt a városban. Az akkori fogadói állapotokat Szilágyi Sándor történetíró Menekvés Debrecenbe című munkájában örökítette meg: Csak kevés míveltebb családok fogadának el asztalaikhoz legfeljebb néhány személyből álló kis társaságot, becsületesebb étterem pedig csak három volt (ezek között a Bika fogadóé) és a fürdőházban, a többi csapszéki lokalitás még a közönségesebb gyár-személyzet gyomrának sem volt énjére. Közebédhez (table d’ho^te) kellett ülnie mindenkinek rendesen 40 kr. díj mellett, másképp senkinek sem tálaltak. Pedig nem mindegyik éhezőnek volt napjában ebédre annyi költenivalója.

A pincér igen ritka madár volt, azt sem tudta, mi a gyors kiszolgálat. Hat tál étel felhordása 2 óra folyásig tartott. Azon vette észre magát a vendég, hogy két tál ételt és temérdek kenyeret evett, s megfizette érte a nagy taksát.

A szálló nevét 1848-ban István Nádor, majd 1851-ben Nádor Szállóra változtatták, de 1859-ben véglegesen visszatértek az Aranybika elnevezéshez. A vasúti forgalom fejlődése és az idegenforgalom újbóli fellendülése miatt megint csak szűknek bizonyult Debrecen szállodáinak befogadó képessége. A város vezetősége elhatározta: új, nagyobb szállodát épít a Bika helyére. Steindl Imre tervei alapján 1880-ban megkezdődött az építkezés, 1882-ben pedig már meg is nyitották az új, egyemeletes, 50 szobás fogadót, amely 1913-ig üzemelt. A megnyitó ünnepségről és bálról a helyi újságok tudósítottak: A bál teljesen méltó volt a díszterem megnyitási ünnepélyéhez, bizonyára sokaknak fog az még élénk emlékezetében maradni. A vendéglős, Fehér Herman bérlő konyhája is dicséretes volt. A díszvacsorát a fedett udvaron lévő nyári helységben tartották meg, mindenki megelégedésére.

A 20. század első évtizedeiben Debrecen komoly gazdasági fejlődésnek indult, így felvetődött az ötlet, hogy az egyemeletes szálló helyére – a szomszédos telkek megvéte-lével – egy a világvárosi kívánalmaknak megfelelő, háromemeletes szálloda épüljön. A régi szálloda búcsúestjén, 1913. április 20-án a Bika kávéházban két debreceni cigányzenekar, a Magyariak és Rácz Károly bandája muzsikált. A reggelig tartó mulatozást a bontásra érkező munkások szakították meg, de sokan még ekkor sem akartak távozni. Az új mai formájában létező szállodát 1915. szeptember 4-én nyitották meg. A helyi sajtó így áradozott az épületről: Bejártuk a szállókolosszust, melynek szobái egyöntetű stílusú, ízléses, korszerű és kényelmes bútorokkal vannak berendezve. Az egymásba nyíló étterem és kávéház helyiségei kellemes benyomást keltettek a közönség körében. Élénk, bordó bútorzata különösen pompásan színezi a helyiségeket. A kávéház modernül van berendezve. Alul kényelmes páholyok sorakoznak, a félemeleten a biliárd- és kártyaszobák várják a vendégeket. Ma újra élet költözött a megnyitott Bikába, mely hasonlíthatatlanul szebb, nagyobb, mint annak-előtte volt. Olyan látványossága ez a városnak, mely a debreceni és idegen ember szemében elragadtatást kelt.

A második világháborút követő helyreállítás és felújítás, valamint a grill megnyitása tovább növelte a forgalmat. Az 1960-as években a szálloda 165 szobája az év nagy részében foglalt volt – a harmadik emeleten létesített, olcsó turistaszállásról nem is beszélve. Végezetül szóljunk még a szálló leghíresebb lakójáról, Móricz Zsigmondról. Az 1920-as évek második felének állandó vendége azt mondta, Debrecenbe úgy jön, mintha hazatérne az ősi szülői házhoz. A Csokonai Színház ekkor mutatta be híres debreceni tárgyú, Légy jó mindhalálig című színdarabját.

 Horváth Dezső