VILÁGJÁRÓ

Dundi dámák, molett körték Botero módra

Minden narancs és körte egyforma. Vagy mégsem? A festők, szobrászok éppen azáltal válnak muvésszé, hogy szemük, lelkük, agyuk és kezük másképpen, csak rájuk jellemző módon láttatja a mégoly hétköznapi és hasonló dolgokat is, mint a gyümölcsök. Nézzünk csak meg egy Picasso-narancsot meg egy Boterót! Ég és föld. Nem is hasonlítanak. A halhatatlanok nagysága épp abban rejlik, hogy műveik láttán felkiáltunk: egy Sisley! Egy El Greco! Egy Cezanne! Egy Botero!
A világ egyik leghíresebb kolumbiai embere, Fernando Botero 1932-ben született Medellínben. Mindmáig ízig-vérig kolumbiainak vallja magát, jóllehet, már az ötvenes évek vége óta járja a világot. Jelenleg Párizsban él.

Az ő képein és szobrain mindenki dundi. Mit dundi! Kövér. Duzzadó. Tömzsi nyakak, hurkás térdek, sonkakarok. Hogy miért fest mindent és mindenkit ilyenre? Számomra nem kövérek. Inkább karcsúak - válaszolta egy interjúban. - Én ilyennek szeretem őket látni. Kisebb képei is monumentálisak, éppen a figurák tömörsége, az eltérő arányok miatt. Mindez igaz csendéleteire is. Ennek ellenére nem a méretek a fontosak - alkotásaiból az áradó életerő sugárzik, különös harmóniában a furcsa, álmodozó beletörődéssel. 

Muvészi torzításain érződik az ősi indián népmuvészet hatása, a figurák szögletessége, az egyéni arcvonásokon túl az archetípusok ábrázolása. Mindenki egyforma és mégis más. Latin-Amerika kisemberei - apácák, papok, katonák, szülők és gyerekek - néznek velünk képein farkasszemet, és teszik hétköznapi dolgukat: esznek, táncolnak, fényképezkednek, alszanak a kiadós vasárnapi piknik után.

Botero már 16 éves korában grafikusként dolgozott. Ma olyan gazdag, hogy állandóan testőrök veszik körül, nehogy elrabolják. Belül azonban megmaradt annak az egyszerű medellíni fiúnak, aki imádja a finom, tartalmas helyi ételeket. Képeit előszeretettel hamisítják, de ez korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik.

Boterónak ma szerte a világban nyílnak kiállításai. Legutóbb Stockholmban mutatták be muveit, olyan sikerrel, hogy meg kellett hosszabbítani a tárlat nyitva tartási idejét. A kiállítás hatására az északi országban divatba jöttek azok az éttermek, amelyek a klasszikus dél- és közép-amerikai fogásokon túl egy-egy igazi, bogotai vagy medellíni ételt is kínálnak az ínyenc muértőknek. Európai ember számára a latin-, a dél- és a közép-amerikai ízvilág szinte azonos a mexikóival: aligha tudnánk megkülönböztetni egy chilei levest egy venezuelaitól.

A kolumbiai konyha sajátos keveréke az amerikai, az afrikai és a francia konyhának. Az arcbőrök árnyalatainak gazdagsága a mesés szépségű tájak sokféleségével vetekszik. A szizálzsákokban tárolt kávé és a kókuszolaj mindent átható illata keveredik a piacokon a frissen sütött kukoricalepény és a nagy vasfazekakban rotyogó, csípős babételek aromájával.

                                                                       Bogotai csirkeleves (ajicaco bogotano)
      

Sültkrumpli sajtosparadicsommártással
Túródesszert nádmelasszal